A tartalom frissítés alatt :-)

Szakmai programunk és házirendünk

I. Adatok

Családi napközi neve: „Gyöngyöm miniovi” családi bölcsőde
Címe: 1112 Budapest, Kápolna út 56., bejárat: 1112 Budapest, Péterhegyi lejtő 73.
Telefonszáma: +36 30-6398668
E-mail címe: gyongyom@miniovoda.hu

Ellátási terület: Budapest, Pest megye
Ellátottak köre: 0-3 év
Fenntartó: Gallex Bt.
Címe: 1112 Budapest, Kápolna út 56.
telefonszáma: +36306398668
E-mail címe: drpappgyonygver@jogugyved.hu
képviselő neve: Giba Domonkos

Jogi képviselő: dr. Papp Gyöngyvér ügyvédi iroda
Címe: 1112 Budapest, Péterhegyi lejtő 73. fsz.1
E-mail címe: drpappgyonygver@jogugyved.hu
képviselő: dr. Papp Gyöngyvér vezető
A programot készítette: dr. Papp Gyöngyvér


II. Intézményi minőségpolitikánk:

II.1. Családi bölcsődénk az alábbi jogszabályi megfelelőségeknek tesz eleget:
  • 1959. évi IV. törvény Polgári törvénykönyv
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
  • 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti , gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
  • A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja /15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti , gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló jogszabály 10. melléklete szerint
  • 11. sz. melléklet a 15/1998. (IV.30.) NM rendelethez ; jegyzék a bölcsődei ellátás eszközeiről és felszereléséről
II.2. Az adott jogszabályi keret figyelembevételével létrehozott és működtetett családi bölcsődénk általános szándéka lehetőséget biztosítani minden családnak arra, hogy kisgyermekét a családi hangulatot legjobban visszaadó szolgáltatás keretei között tudhassa azon időben, amikor a gyermek nappali gondozásában saját helyettesítéséről kíván gondoskodni. Ez történhet azért, mert gyermekük életében eljött az idő, amikor vágyik már más társaságra is, vagy azért, mert a családtagok elfoglaltsága, munkakörülményei megkívánják a gyermeküktől való távollétet.
A mai magyar jogrendszer a családi bölcsőde jogintézményével megteremti az átmenetet a család és a foglalkoztatást nyújtó intézményi óvoda, iskola között. Ezt biztosító lehetőségek:
  • a családi bölcsőde elhelyezkedése
  • tárgyi feltételek
  • személyi összetétele, saját kisgyermeknevelő rendszer ( gondozó és dadus )
  • vegyes korcsoport jelenléte
  • koragyermekkori intervenciós szemlélet elfogadása
II.3. Családi bölcsődénk bemutatása:

1. Családi bölcsődénk elhelyezkedése:
Családi bölcsődénk Újbudán helyezkedik el. Újbuda a XI. kerület Buda déli részén található, az Újbuda nevet hivatalosan 2005-től viseli. Budapesten területileg a második, lakosságát tekintve a legnépesebb kerület. Levegője tiszta, mivel kevés az ipari tevékenység, és a gondozott parkok nagysága fővárosi viszonylatban is tekintélyesnek mondható. Természeti adottságai jók, hegy, folyópart, tó, több forrás, sok park, játszóterek, és két természetvédelmi terület is található a kerületben. Családi bölcsődénk a Kamara erdő közvetlen közelében, dús fás, kertes, családi házas környezetben található. Az ingatlanban egy családi családi bölcsőde üzemel, közel 5 éve, korábban családi napközi formában.

2. A tárgyi feltételek:
A családi bölcsőde létesítésekor otthonunk speciális adottságát használtuk ki. A lakóház alsó szintje szolgál a gyermekek kis otthonául. Az ingatlan 4 különálló szobával rendelkezik, melyek közül a játszószoba és ebédlő a gyermekek gyülekezési helyeként, közösségi események színtereként funkcionál, körben hatalmas üvegablakok biztosítják a mindig derűs hangulatra okot adó fény beáramlását. Közvetlen kertkapcsolata a mindennapi levegőzést teszi lehetővé. Különös figyelmet szenteltünk a színvilág megválasztására, mely jó hangulatot eredményez, a játékeszközök a kiváló minőség mellett, a hasznos oktató célt is ellátnak.

A családi bölcsődént létszámát fokozatosan töltjük fel az adott nevelési év folyamán. A 4 külön szoba közül a foglalkoztató-étkező megnevezésű, összességében 33 nm nagyságú A két játszószoba megnevezésű helyiségek egyenként 12 nm nagyságúak. A negyedik szoba az iroda, mely külön mosdóval és udvarral rendelkezik.
Az épületen belül gondot fordítottunk arra, hogy a bejárati ajtó mögött elhelyezkedő előszoba, mely a gyermekek érkezésekor, valamint távozásakor az öltöztetés helyszínéül szolgál a mosdó irányába is rendelkezzen bejárattal. A gyermekek számára érkezéskor esetlegesen szükség lehet kézmosásra, wc használatra. A mosdó kifejezetten a gyermekek igényeihez mérten lett kialakítva, mely tartalmaz két kis wc, két kis mosdót, egy pelenkázó áll rendelkezésre a falon elhelyezett külön jellel ellátott kistárolókkal pelenka, törlőkendő, krém tárolására, valamint kézügyébe helyezett fertőtlenítő. A konyha, teljesen új, fehér színű konyhaszekrénnyel, kizárólag előkészítésre és melegítésre alkalmas konyhagépekkel. Sütő, főzőlap nincsen a konyhában, az ebédet rendeljük, főzni nem főzünk.

A gyermekek levegőztetését külön teljesen elkerített kertrészen biztosítjuk, 80-100 nm nagyságú területen. Az udvaron kihelyezett kerti játékok vannak, az udvar egyik része térburkolattal ellátott, motorozásra alkalmas hely. A másik részen egy nagyobb műfüves rész biztosítja a szabadlevegőn történő játékot, a fennmaradó füves terület focizásra, trambulinon történő ugrálásra ad lehetőséget.

3. Családi bölcsődénk személyi összetétele:
A család egy olyan dinamikus rendszer, melyben az elsődleges szocializáció folyamata megtörténhet. A család szükséges ahhoz, hogy a gyermek megtapasztalja első kapcsolati kötelékeit, az első, ősbizalomnak nevezett biztonságérzetet. A kötődésnek és a szülőknek jelentős szerepe van abban, hogy a gyermek hogyan tapasztalja meg a világot, a szűkebb és tágabb környezetében élő embertársait. A kötődést a legegyszerűbben és legjobban szoros érzelmi kapcsolatként nevezhetjük meg, ami szeretettel és ragaszkodással jár együtt. Ez a kötődés kell hogy folytatódjon a gyermek életében akkor, amikor a családjából az első új közösségbe kerül. A kisgyermekek beilleszkedése, későbbi motiválhatósága attól függ, hogy sikerül-e a megfelelő- a szülők elsődlegességét figyelembe vevő-kötődést kialakítani. Családi bölcsődénk vezetője nagycsaládos édesanya, aki tudja, hogyan lehet a megfelelő szeretet és kötődést több gyerek felé közvetíteni.

A családi bölcsőde egy szolgáltatás, amely rendelkezik olyan lehetőséggel, hogy a család szerkezetét követve épüljön fel. Gyakran családtagok alkotja a munkavállalói körét. A mi családi bölcsődénk nem kifejezetten egy családra épül, de a családtagok mindegyike szerepet kap és vállal a vállalkozásban.
A bölcsőde szakmai vezetésével kapcsolatos fő tevékenységet dr. Papp Gyöngyvér, a családi bölcsőde tulajdonosa látja el. Három gyermekes anyaként a gyermekekkel való gondoskodás terén is jártas. A helyettesítést a Kormányhivatalhoz csatolt helyettesítési nyilatkozaton szereplő személy (Völgyi Gabriella ) tölti be.

Az ötödik gyermek felvételét követően állandó segítője Béldi Máté, aki sokgyermekes család tagjaként mindig közeli kapcsolatban állt a kisgyermekekkel.

4. A vegyes korcsoport szerepe A legtöbb kisgyermeknek az első valós közösségi élményt a bölcsődébe, óvodába kerülés jelenti. A vegyes életkorú és homogén korcsoportok közötti választást hosszas mérlegelés előzheti meg. A szempontok sokfélék: a vegyes korcsoportban természetesebb, életközelibb, könnyebben megszokható a légkör, a kisgyermek segítőtársra, patrónusra lelhet a nagyok közt, aki példaképévé is válhat. Mindenki talál képességeihez, érettségéhez illeszkedő tevékenységet: bármikor bekapcsolódhat a különböző korcsoportok játékába, ennélfogva a társainál kissé előrébb tartó, vagy a lassabb fejlődésű, netán fogyatékkal élő gyermek is belesimul az összképbe. A vegyes csoportban a testvérkapcsolatok is fejlődhetnek: erősödhet kötődésük, ugyanakkor oldódhatnak az egymás közti görcsös feszültségek is. Tökéletes választás mindazok számára, akik egyéni foglalkozást, toleráns, nyugodt légkört, egyéni tempójuknak megfelelő, játékon, utánzáson alapuló tanulást, fejlődést szeretnének biztosítani gyermeküknek.

Jelen bevezetőben mindenre kiterjedően igyekszem bemutatni a vegyes korcsoport előnyeit azzal, hogy családi bölcsődénk nem tervezi a sajátos nevelésű gyermekek ellátását, tekintettel arra, hogy nem rendelkezünk elég tapasztalattal és nem utolsó sorban képzettséggel ennek a feladatnak az ellátásához.

A bölcsődei szolgáltatást nyújtó intézmény, szolgáltató azonban funkcióját tekintve alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására. Családi bölcsődénkben a koragyermekkori intervenció a gyermek-szülő tranzakció és a gyermek családhoz kapcsolódó élményeire helyezi a hangsúlyt, valamint a szülőnek nyújtott segítségre, hogy maximálisan biztosíthassák a gyermekük egészségét és biztonságát.

A legfogékonyabb időszakot, ha nem használjuk ki a gyermek sokkal nehezebben fog bizonyos képességeket megszerezni a későbbi időszakban és esetleg soha nem jut el arra a szintre, amit egyébként a benne rejlő képességek lehetővé tennének.

Ehhez bölcsődénkben alkalmazott módszerek:
  • zeneterápia
  • Kovács módszer alkalmazása a napi testnevelés során
  • mozgásfejlesztés konduktor segítségével
  • esetleges gyógypedagógiai, pszichológiai szakember ajánlása
Az agyi fejlődéssel foglalkozó újabb kutatások bizonyítják, hogy a korai gyermekkorban szerzett pozitív és gazdag tapasztalatok hatnak az agyi fejlődésre, segítik a gyermeket a
  • a nyelv elsajátításában
  • probléma megoldó készség kialakulásában
  • egészséges kapcsolatok kialakításában a kortársakkal és felnőttekkel
  • egész élet során fontos képességek megszerzésében

II.4. Legfőbb célkitűzésünk, hogy a gyermekek a családból kikerülve fokozatosság révén jussanak el és tapasztalják meg azt a környezetet, melyben a hátralevő gyermekkoruk alatt napjaik nagy részét töltik. Hiszen a gyermekek 5-7 éves koruktól – 18-23 éves korukig a foglalkoztatási keretben működő óvoda, iskola, felsőfokú oktatási intézmények tagjaiként élik életük egy jelentős részét. Az oktatási intézmények által megkövetelt magatartás eltérő a családban elvárt magatartástól. Az oktatók kötött oktatási terv szerinti anyagot kell, hogy leadjanak, nagyobb (20-30 fős ) létszámú csoportokba tömörült gyermekeknek. Ennek sikeressége azon múlik, hogy a gyermekek nagyobb része rendelkezik-e azon tulajdonságokkal, mely alkalmassá teszik őket erre. Nevezetesen: huzamosabb ideig tartó koncentráló-készség, türelem, alkalmazkodó képesség, problémamegoldó képesség……A családi bölcsőde alkalmas közösségi szintér azon cél eléréséhez, hogy a gyerekek mindazon képesség és készség birtokába kerüljenek, amely folytán magabiztos, boldog, kiegyensúlyozott kisgyermekként léphetnek be az oktatási intézmények kapuin.

Ezt egyrészt biztosítja azon lehetőség, hogy a családi bölcsődében ellátást nyújtó személy nem, mint pedagógus, hanem mint a szülő helyettesítője van jelen, valamint az is, hogy a kis létszám lehetővé teszi, hogy a gyermekek életkori sajátosságaihoz, speciális igényeihez, helyi viszonyainkhoz, az évszakokhoz és az ellátást biztosító személyi adottságaihoz igazítsuk ellátásunkat. Ennek szellemében készítettük el szakmai programunk mellékletét képező nevelési programunkat.

III. A családi bölcsőde küldetése, missziója

A családi bölcsőde a magyar jogrendszerbeli elhelyezkedése alapján a gyermek védelmét biztosító személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások körébe tartozik. Ezen belül is a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja. A jogalkotói szándékot tekintve egy olyan ellátási forma, ahol az ellátást nyújtó gondoskodik olyan szülők gyermekeiről, akik a munkavállalásuk, vagy egyéb okból kifolyólag maguk nem tudják megoldani gyermekük nappali ellátását és más intézményi rendszer keretében sem tudják biztosítani azt. Tehát alapvetően ez az ellátási forma a gyermekek, csecsemők megőrzésére, gondozására jött létre. Ennek megfelelően az ellátást nyújtó a gondozás-ellátás során figyelembe veszi az otthon kialakult szokásokat, elismeri a szülő elsődleges szerepét és hatását a gyermek fejlődésére. Ugyanakkor az ellátás-gondozás nem különíthető el a neveléstől. A nevelés egyik jellemzője a folyamatosság azt jelenti, hogy minden pillanatban, amikor a gyermekkel együtt vagyok nevelek, mert minden amit teszek és ahogyan azt teszem, az számára minta. Rendkívüli fontossága van tehát a nevelésnek, melynek során egyetlen családi bölcsőde dolgozó sem tud a saját nevelési elméletétől teljesen elszigetelődni és mindenben a szülői elvárásoknak megfelelni. Ez talán nem is lehet követelmény, fontosabb, hogy a szülő által is elfogadott legyen az ellátást nyújtó gondozó nevelési szokása, szellemisége.

A szállóige így szól: „ A gyermekeknek gyökerek kellenek a növekedéshez és szárnyak a repüléshez”


Célunk, hogy a gyerekeket segítsük eljutni az érettségnek arra a szintjére, amikor másokat önmaguk elé helyeznek. Segítenek. Megosztják javaikat másokkal. Adnak.

Reménységünk az, hogy majd saját döntéseik által szolgáljanak majd másokat, nem azért, mert kényszeríti őket valaki.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a gyermek szükségleteinek betöltésére összpontosítva túl sok figyelem irányul a gyermekre. Nem fogja –e ennek köszönhetően továbbra is önmagát középpontba helyezni? Nem. Épp az ellenkezője igaz. Az a gyermek, akinek a szükségleteiről gondoskodnak, képes más emberekre odafigyelni a saját betöltetlen szükségletei helyett. Nem kell azzal töltenie az időt, hogy saját szükségleteivel foglalkozzon.


Szükségletekről beszélünk, nem vágyakról. Lehetséges, hogy amire a gyermek vágyik, arra szüksége is van. De elég valószínű, hogy olyasmit is akar, amire nem feltétlenül van szüksége. Ezért az egyik legnagyobb szükséglete olyan felnőttek jelenléte, akik ráhangolódnak, és segítenek neki helyes döntéseket hozni. Ezek a felnőttek nem teljesítik majd minden óhaját, de igyekezni fognak gondoskodni a szükségleteiről.


Ahogy gondoskodunk egy gyermekről, az számára példa is arra, hogyan segítsen ő is másoknak.


A foglalkozásokon való részvétel a gyermekek számára felkínált lehetőség, sohasem kötelező.

Elsődleges cél, hogy a teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapítás helyett elinduljon és működő képessé váljon egy olyan tapasztalat-, illetve információszerzési folyamat, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben, a gondolkodásban, és elősegítse, hogy a gyermek megismerje önmagát és környezetét.

Nevelői programunk szerint projekt módszerben dolgozunk. Az év eleji szülő értekezleten a szülőket is tájékoztatjuk heti projektjeinkről ( ismerkedés hete, mackó hét, zene hét, közlekedés hete stb. ) Minden héten a hirdető táblánkon a heti projektek napi osztását közzétesszük, megjelölve a foglalkozásokat, feltüntetve az énekek, mondókák, versek címeit. Amiket otthon is ismételgethet a szülő gyermekével.

Foglakozások formái:

Mondóka, ének
A rövid mondókákat hamar megtanulják a kicsik a ritmusuk miatt, élvezettel ismételgetik. Az énekeket soha nem unják meg, és ez a korosztály így tanul a leggyorsabban. Észre sem veszik és máris tudják az egyik éneket a másik után.

Vers, mese

Nagy hatással van a kisgyermekek érzelmi-, értelmi-,( ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre.

Alkotótevékenységek- vizuális foglalkozás Az öröm forrása maga az alkotótevékenység, nem az eredmény a fontos. Az érzelmek feldolgozása és kifejezése az alkotás. A tárgyi feltételek biztosítása mellett fontos elegendő idő biztosítása minden gyermek számára. Az egyes technikák, eszközhasználat megmutatása, a kisgyermek pillanatnyi igényének megfelelő technikai segítségnyújtással az alkotókedv ébrentartása a legfontosabb célunk. A bölcsődei eszközök: nyomhagyó eszközök ( ceruza, zsírkréta, filctoll ), firkálás, gyurmázás, ragasztás, gyűrés, tépés, ujjfestés, vastag ecsettel festés.

Mozgás: mozgásfejlesztés játékos formában

A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. A mozgás fontos alapozója a későbbi neurológiai-,fiziológiai fejlődésnek. Az együtt mozgás örömforrás a kisgyermekek számára, a társak viselkedése egyben mintát is nyújt.

Ezekkel a foglalkozási formákkal szeretnénk a gyerekeknek elmesélni, elbábozni, vagy eltáncolni a heti projekt által érintett témákat , hogy élvezetes is legyen és meg is értsék.

Intézményünk missziós nyilatkozata: „ Családi bölcsődénkben a legfontosabb tevékenység a játék, arra a játékra gondolunk, ami nemcsak a szórakozásról szól, hanem az egyik legfontosabb dologra, amit a gyermekekkel tehetünk. A játék tudatára adja a gyermeknek, hogy fontos számunkra és a vele töltött idő az egyik legértékesebb dolog. A játék segít abban, hogy jobban megismerjük a gyermekeket és a velük való kapcsolatunkat még gazdagabbá és teljesebbé tegyük. Minden egyes öleléssel, nevetéssel, közös együttléttel maradandó élményt nyújtunk számukra, miközben boldog, magabiztos személyekké válnak.”

IV. Kiemelt szakmai célok:

IV.1. Az ellátás kialakításakor kettős funkciót kívánunk szem előtt tartani. Egyrészt szülő és család helyettesítő szerepet kívánunk betölteni, másrészt felkészíteni a gyermekeket arra, hogy a családnál, illetve a családi bölcsődénél nagyobb létszámú közösségek tagjaiként is kiegyensúlyozott, harmonikus, jól motiválható kis egyének legyenek.

IV.2. Szolgáltatásaink közé tartozik a napi gondozás keretében nyújtott rendszeres étkeztetés, tisztántartás, nyugodt délutáni pihenés biztosítása. A nevelési feladatok ellátása közben szabad játék biztosítása, ennek szerves részébe ágyazva különféle napi foglalkozásokat szervezünk, napi rendszerességgel biztosítjuk a szabad levegőn történő mozgást, játékot.

IV.3. Az élelmezés keretén belül napi négyszeri étkezést biztosítunk akként, hogy a reggeliről, a tízórairól és az uzsonnáról magunk gondoskodunk. Az ebédet rendeljük. Figyelembe vesszük a gyermekek kor specifikus igényét, valamint vitamindús, változatos étrend kialakítására helyezzük a hangsúlyt, az általunk ismert konyhatechnológiai és higiéniás szabályok betartása mellett. Igyekszünk a 67/2007 (VII.10.) GM-EüM-FVM-SZMM rendelet által korcsoportos bontásban meghatározott napi tápanyag- és energiabevitel ajánlásokat figyelembe venni.

IV.4. Az önképzésre rendkívüli hangsúlyt fektetünk. Figyelemmel kísérjük a szakirodalmat, igyekszünk az aktuális szakmai konferenciákon, programokon részt venni. Terveink között szerepel igény szerinti rendszerességgel meghívni családi bölcsődénkbe a kerületünk családi bölcsőde vezetőit, tapasztalatcserére- együttműködési célok megvalósítására hivatott beszélgető estre. Figyelemmel kísérjük a módszertani munkacsoport tevékenységét.

IV.5. Kapcsolattartás fontossága elengedhetetlen számunkra, így

- a felvételi részeként, majd később igény szerint családlátogatást kezdeményezünk, amennyiben a család pozitív visszajelzést ad, a családi bölcsőde dolgozói meglátogatják a családot otthonában, megismerkedik a gyermek otthoni környezetével, információt gyűjt, melynek segítségével a legoptimálisabb egyéni szolgáltatást tudja nyújtani a családi napközi keretén belül

- nagyon fontosnak tartjuk a szülők mindennapokról történő tájékoztatását, véleményünk szerint azonban a reggeli és délutáni találkozások ezek megbeszélésére nem alkalmasak, a néhány szavas információváltásnál többet ezen alkalmak nem tesznek lehetővé, és nem szeretnénk az esetleges kis megoldandó feladatokat a gyerekek előtt megbeszélni, ezért szülői levelezőrendszert vezettünk be, melyre honlapunkon keresztül, egyéni beléptető kóddal van lehetőség, továbbá speciális informatikai programunk segítségével a gyermek mindennapi tevékenységéről a tevékenység időpontjában a szülő sms, ill. emailen történő értesítést kap. ( tudja, hogy most reggelizünk, ebédelünk, foglalkozáson van a gyermeke, vagy éppen alszik, felébred, kakilt stb. )

- szülői igény szerinti gyakorisággal, maximálisan évi 3 alkalommal szülői fórumot tartunk, ahova a gyermeket is el lehet hozni, ők külön felügyelet mellett játszhatnak, míg a szülők és nevelők beszélgethetnek, ezen alkalmakra időnként pszichológus, gyermekorvos stb. közreműködését is igénybe vesszük
- a faliújságunkon az aktualitások rendszeresen megtalálhatók és elolvashatók
- kapcsolatot kívánunk fenntartani kerületünk módszertani bölcsődéjével és óvodájával
- kapcsolatban állunk a Gyámhivatal szakreferensével és az ANTSZ munkatársával
- kapcsolatot tartunk fenn pszichológussal, védőnővel , doktornővel, fejlesztő pedagógussal, logopédussal

V. Az ellátás, gondozás, nevelés megvalósulása családi napközinkben

V.1. Főtevékenységünk a játék:
A játék a csecsemő és a kisgyermek fő tevékenysége, kielégíti mozgás és cselekvésvágyát. A legkorábbi időszaktól kezdve gazdagítja ismereteit, tapasztalatait, a világ megismerésének egyik eszköze. Megismeri a körülötte levő tárgyak tulajdonságait, és azt is, hogy mit tud velük csinálni. Eközben gyakorolja az újonnan elsajátított mozgásokat, tevékenységmódokat. Megtanul figyelni, érdeklődést követve egyre hosszabb ideig elmélyülten tevékenykedik. Megtanul tervet készíteni, előre elképzelni, megvalósítani. Megismeri a nehézségek, akadályok leküzdésének örömét. Fejleszti a fantáziáját, segít megfigyelni, megismerni a felnőttek életét. Azért játszik, mert jólesik neki, mert örömét leli benne, mert saját játékával saját vágyait, törekvéseit valósítja meg. Általában az újonnan megszerzett készség vagy frissen átélt élmény jelenik meg játékként.

Napirendünket a játék köré szervezzük. A tárgyi feltételek kialakításakor arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a játszóhely tágas legyen, összenyitott azon tér felé, ahol a gyermekek étkeznek, és az ún. piszkos játékokat játszhatják. Mindennapra tervezünk egy kis foglalkozást. A figyelmet különböző motivációs eszközökkel kívánjuk felkelteni és fenntartani. Nem célunk, hogy a gyermekeket először összegyűjtsük, leültessük különböző fegyelmezési módszerek segítségével, egyrészt ehhez még kicsik, másrészt pont az a családi bölcsődénk célkitűzése, hogy fokozatosan szoktassuk őket bizonyos rendszerhez. A gyakorlat azt mutatja, hogy az érdekes tevékenységekből senki sem szeret kimaradni. Azonban már ilyen kicsi korban is különböző a gyermekek ízlése, igénye, érdeklődési köre. Nagyon jó eszköz az érdeklődési kör megfigyelésére módszerünk, hiszen a saját érdeklődési köre kiszűrhető azáltal, hogy megfigyeljük milyen arányban milyen típusú foglalkozási tevékenységbe kapcsolódik be a legszívesebben. Az ilyen típusú megfigyelések segítik a személyre szabott foglalkozást, nevelést.

Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a játékeszközök megfelelő minősége mellett a különböző játékfajtákhoz megfelelőek legyenek ( szabályjátékok, szerepjátékok, építőjátékok, gyakorlójátékok, mozgásos játékok )

V.2 Alapvető nevelési feladatunknak tekintjük az egészséges életmódra nevelést, az érzelmi nevelést, és az értelmi nevelést.
V.2.1. Az egészséges életmódra nevelés, amely a gyermekek napi gondozásához kapcsolódik, elsődleges és kiemelt fontosságú ebben a korban. A táplálkozás, a napi testmozgás, a testápolás szokásainak kialakításával törekszünk ez irányba formálni a kisgyermekek tudatát. A gondozás jóval több, mint egy mechanikus tevékenység sor. A bölcsődés korúak tekintetében a nevelés a gondozáson keresztül hangsúlyosan érvényesül. Minden kisgyermek érezheti családi bölcsődénkben, hogy a testi szükségletek kielégítése a gondozó számára is örömteli dolog, nálunk a legfontosabb, hogy a gondozás érzelemmel töltődjön meg, akár a pelenkázás, akár az etetés, vagy altatás során, beszélgetünk, verselgetünk, játszadozunk a kicsinyekkel.

A mozgásigény kielégítése mindennapi tornával biztosított, melyhez Kovács lufik használatával a Kovács módszert használjuk. A friss levegő mindennapi szükséglet, ezt az ovi saját kertjében töltött játék biztosítja.

Az egészségvédelem és egészségmegőrzés keretében megtanítjuk a gyermekeknek azt, hogy hideg időben felöltözünk, meleg időben kevesebb, szellősebb öltözéket választunk. A falra elhelyezett időjárás korongot naponta beállítjuk, ez segít informálódni a gyermekeknek abban, hogy milyen öltözék szükséges az adott napon. A testápolási teendők ( kézmosás, fogmosás, fésülködés ) napi adott időpontban történő elvégzése segít abban, hogy a testi kultúra is kifejlődjön.

- étkezés: körülményeink lehetővé teszik, hogy minden gyermek korának megfelelő méretű eszközök segítségével nyugodt körülmények között egyen. A gyermekek segítséggel esznek, ösztönözve lesznek azonban az önállóságuk kialakulásában. Minden gyermek egyéni étvágyának megfelelő mennyiséget kap. Étvágy fokozónak a jókedvet, a nyugodt körülményeket biztosítjuk. Az étrend heti mennyiségben tervezve minden héten megtekinthető a faliújságon.
- szobatisztaságra nevelésben az szülői igényt vesszük figyelembe, minden segítséget megadunk, ha a gyermek már érzelmileg és testi fejlettségében is kész az önállósodásra. A szülőkkel közösen tervezzük meg ennek menetét. Amikor elérkezettnek véli az időt a szülő és úgy tapasztaljuk, hogy egy-egy alkalommal a tisztábatevésnél száraz a pelenka, rövid időre bilire, vagy kis wc-re ültetjük, mellette maradunk, de nem erőltetjük, ha sikerül nagyon megdícsérjük, majd néhány sikeres próbálkozás után egy-egy délelőttöt tölthet már bugyiban.
- tisztálkodás, öltözködés: a gyermekeknek napjában többször kell kezet mosniuk, fogat mosniuk. Célunk megismertetni a gyermekekkel a tisztálkodás sorrendiségét, segítséggel ellátják a tisztálkodási feladatokat, a tisztálkodáshoz megfelelő eszközök használatát. Öltözködésnél segítséggel öltözködünk, folyamatosan fejlesztve az önállósodást, ez hosszú, begyakorlást igénylő folyamat során tökéletesedik ki, melyben a legnagyobb türelemmel segítjük őket
- alvás: a gyermekek egyéni igényeihez és a szülők elvárásához igazodunk, nyugodt légkört biztosítva, mesélve, zenét hallgatva altatunk

V.2.2. Az érzelmi fejlődés kialakulása is fontos tényező ebben a korban. Nagy hangsúlyt helyezünk a pozitív érzelmi tulajdonságok fejlesztésére, mely egyrészével az ember rendelkezik, azokat fejleszteni szükséges, melyekkel nem rendelkezik azokat kialakítani fontos. A nevelésünk során preferált alapvető emberi értékek; az őszinteség, felelősségvállalás, kedvesség, figyelmesség. Alap célunk, hogy ezek megfelelő módon épüljenek be a kicsinyek személyiségébe. A társas együttélés szabályainak elsajátításakor fontos a jó és rossz megkülönböztetése, az egymásra figyelés, egymás segítése, együttérzés, alkalmazkodás fejlesztése.
A gyerek-gyerek közötti viszony kialakításakor nagyon fontos megtanítani a gyermekeknek, hogyan tudják negatív érzelmeiket kordában tartani. Ehhez használt eszközeink szerint segítünk megfogalmazni helyette mit érez és rájönni mi okozhatta ezt . Az ösztönök és érzelmek irányításának gyakorlására kitalált történetet mesélünk, mindig pozitív zárassal olyan gyerekekről, akik bizonyos tevékenységet nem akartak megcsinálni, vagy bizonyos durva magatartást tanúsítottak. Ez a görbe tükör módszer sokszor segít vagy elterelni, vagy példát mutatni a gyermekeknek.
Fontos, hogy családi bölcsődénkben minden kisgyermeket derűs légkör vegyen körül, ahol a biztonság érzete kialakulhat, önértékelése erősödhet.
A biztonságérzet megléte nagyon fontos, ehhez igazítjuk beszoktatási rendszerünket is: Az általános tapasztalat szerint két hét alatt a gyermekek beszoknak az új közösségbe, elfogadják édesanyjuk ( vagy a beszoktató másik családtag ) távollétét. A beszoktatási időt minden gyermek saját egyéniségéhez igazítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az első napi látogatás délutánra essen, lehetőleg az uzsonna idejére, ekkor nyugalom fogadja az új látogatót, hamarosan érkeznek az ott lévő gyermekek szülei és ő azt tapasztalja, hogy mindenkiért jön az anyukája , és mindenki, aki itt volt hazamegy.
A második napon a többi gyermek érkezését megelőzően ajánljuk az érkezést, ekkor ő veheti elsőként birtokba a játékokat és azt tapasztalja, hogy szépen lassan megérkeznek az előző nap látott gyerekek, szüleikkel és a szülők, akik tegnap elvitték a gyerekeket, elmennek.
A következő napokban már rendes időben érkezik a gyermek anyukájával ( vagy a beszoktató másik családtaggal ), fokozatosan próbáljuk bevonni a játékba, különböző tevékenységbe, először közösen anyával ( vagy a beszoktató másik családtaggal ) , majd őt egyedül, először időnként utalva anyára ( vagy a beszoktató másik családtagra ) , majd anyára ( vagy a beszoktató másik családtagra ) kevesebbet utalva. Amikor már részt vesz anya ( vagy a beszoktató másik családtag ) nélkül is a kis tevékenységeinkben, anya ( vagy a beszoktató másik családtag ) elmegy , először rövidebb, majd egyre hosszabb időre. Utolsó fázis, amikor a kicsi már anya ( vagy a beszoktató másik családtag ) nélkül a napköziben is alszik.

A napirend kialakítása is az érzelmi fejlődést segíti. Lehetővé teszi, hogy a gyermek tudja mi vár rá, ezáltal „megteremti a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállóságot. Fontos, hogy várakozás, zavar és sürgetés nélkül biztosítsunk átmenetet az egyes tevékenységek között. A gyermekek szeretik, ha az étkezés, az ebéd utáni pihenő, a mese, a játék megközelíthetően azonos időben van minden nap.”

Napi rendünk:
8.00.-9.00- megérkezés, reggelizés, utána szabad játék
9.00. - irányított játék, közös együttlét a gyermeknevelővel a projekt program heti témájához igazítottan.
9.50-10.00- tízórai
10.00-10.30 napi foglalkozás, külső fejlesztő bevonásával
- hétfő: úszás, gyermekjóga
- kedd: zeneóra
- szerda: fejlesztőtorna
- csütörtök: zeneóra
- péntek : angol óra
11.00. öltözködés, játék a szabadban
11.30-11.45. kézmosás, asztalhoz készülődés, ebéd
12.15-12.30 kézmosás, fogmosás, átöltözés, mesehallgatás, alvás ( nem alvó gyermekekkel pihenünk a játszószobában az erre a célra és alkalomra felakasztott pihenő hintában, vagy csendben olvasgatunk )
15.00 ébredés, uzsonna
15.30. készülődés szabadba, játék a szabadban
16.00-17.00 folyamatos távozás

V.2.3. Az értelmi nevelés elsődleges célja az értelmi fejlődés elérése, ehhez minden beszélgetés megfelelő eszköz, hiszen az értelmi fejlődés azt jelenti, hogy a meglévő ismereteket bővítjük, rendszerezzük. A gyerek értelmi fejlődése hat éves kor alatt játékosan történik. A játék a tanulásról is szól. A családi bölcsődében folyó játékos tevékenységek folytán azokat a képességeket próbáljuk meg a lehető legeredményesebben fejleszteni, melyre az óvodában, vagy az iskolai tanulmányok elsajátítása során szüksége lesz a gyermeknek. A fontosnak ítélt képességfejlődési állomások:
- beszédfejlesztés
- számolás
- olvasás
- problémamegoldás
- kreativitás, alkotás
- mozgásfejlesztés
- zenei előképzés

A fent részletezett képességeket nap mint nap fejlesztjük. A beszédfejlesztés alapvető eszközeként folyamatosan beszélünk a gyermekekhez. A családi bölcsőde nagy előnye, hogy az alacsony gyermek létszám lehetőséget teremt arra, hogy külön figyeljünk, szóljunk minden kicsihez, igyekszünk gyakran ismételni. Folyamatosan énekelgetünk, verseket mondunk, mesét olvasunk. Ezen tevékenységek közben tudatosan irányítva számokkal ismerkedünk, táncolunk. Játék közben csoportosítunk, párosítunk, formákat nevezünk meg.

A problémamegoldó képesség feladványok útján történő fejlesztését körülbelül 3-4 éves korban kezdjük el feladványok formájában, amikor már az egyválaszos, valamint többválaszos játékokat bevezetjük. Azonban naponta szembekerülünk azzal a feladattal, hogy az egymás tisztelete melletti játék és életvitel elsajátításáig az apró összezörrenések mentén fejleszteni kell a problémamegoldó képességet. Alkalmazunk egy ún. háromkupacos akaratfejlesztés, mely szerint a dolgokat elhatároljuk aszerint, hogy a nevelő/szülő döntése, közös döntés, illetve a gyermek döntése lehet. Azonban 4-5 éves kor előtt szinte lehetetlen a „nincs” és „nem” kategóriák elfogadtatása. Ezek hangsúlyozása igen gyakran teljes ellenállást válthat ki, az elérni kívánt cél megvalósíthatatlanságáig fokozódva. Az általunk alkalmazott és bevált módszer szerint 5 fázisos menetben vezetjük rá a gyermeket a két kulcs szó „nem és nincs” befogadására:

1. fázis: elterelés ( a probléma felvetése nélkül )
2. fázis: elterelés, közben probléma megnevezése
3. fázis: problémafelvetés – közös problémamegoldás, vagy problémamegoldás
4. fázis: problémafelvetés-megoldás-ellenőrzés
5. fázis: problémafelvetés-megoldás teljesen önállóan

A különböző fázisok különböző korban alkalmazandóak, figyelembe véve az eltérő fejlődési ütemet. 1. fázis: 1-2-éves korig
2. fázis: 2 éves kortól egyéni személyiséghez szabottan 3-4 éves korig
3. fázis: 3,5-4 éves korig
4. fázis: 4-5 éves korban
5. fázis: 5 éves kortól

Az egyes foglalkozás tartalma:

Zenefoglalkozás:
„ Arra kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt” ( Kodály Zoltán )
Feladatunknak tekintjük, hogy ebben a fogékony korban e kicsik zenei érdeklődését felkeltsük, a hangszeres, énekes játékokkal örömet szerezzünk nekik és kedvet ébresszünk az utánzásra, együtténekelésre. Kettő éves kortól kezdődően hangcsengettyűzünk. Rendelkezünk hangolt csengettyűkkel, zenetanárunk a kották hangjegyeinek fejét színezi a hangcsengettyűk színeinek megfelelően és mindenki a kezében tartott csengettyűvel akkor és annyit csenget, amit a kottán lát, a végén hallható a kis dal. Ez a módszer nagyon sok iskolaérettséghez szükséges készség fejlesztésére alkalmas, már nagyon fiatal kortól kezdődően.

Tornafoglalkozás:

A gyermekek természetes mozgásszeretetének teljes kihasználását próbáljuk biztosítani azáltal, hogy külön erre a célra kialakított kis tornatermünkben , biztonságos, de szórakoztató játékok, tornagyakorlatok segítségével minden héten megmozgatjuk a kis testüket. A heti torna segít megőrizni a legfontosabb izmok és ízületek egészségi állapotát, erőnlétét és segít növelni a gyermek azon képességét, hogy sokféle mozdulatsort tudjon hatékonyan végrehajtani, amint egyre idősebbé és kalandvágyóbbá válik. Konduktorunk aki maga is óvodapedagógus a csoport összetételének megfelelő tornasor összeállításával a lúdtalp, a beszédhibák stb. fejlesztését is végzi.

Mesék, versek, dalok angolul

A hét ezen a napján a meséket, dalokat, verseket angolul hallgatjuk. A gyermekek ilyen kicsi korban rettenetesen fogékonyak, így másik nyelv megismerése nem jelent számukra gondot. Az idegen-nyelvű énekek, mesék megismerése örömet okoz a számukra és jó alapot nyújt a későbbi tanuláshoz. Kutatások eredménye szerint azok a gyermekek, akik 5 éves koruk előtt napi szinten hallottak anyanyelvükön kívüli más nyelvet is sokkal könnyebben tanulnak az iskolában. A nyelvtanulás során Helen Doron módszert használunk külső fejlesztő segítségével.

Kézműves foglalkozások

Egyes szakemberek szerint az alkotásra való törekvés velünk született vágy, amely már nagyon kicsi korban kialakul bennünk. Igyekszünk akként támogatni a gyermekek alkotó igyekezetét, hogy alkotásaik önbizalmuk és elégedettségük fontos forrásává válhasson. Az elkészített alkotásaik pedig nagyszerű ajándékul szolgál a kisgyermek családjának karácsonyra, vagy édesanyjuknak anyák napjára. Az összegyűjtött és évente kétszer a családnak átadott alkotások összehasonlítása a kicsinyek fejlődéséről ad képet. A napi alkotásokkal az öltözőnk díszítéséről gondoskodunk. Az alkotó tevékenységekre a heti projekt keretében biztosítunk időt.

VI.Rendezvények, ünnepek:

Az ünneplés izgalma nagy örömmel tölti el a gyerekeket, és jó alkalom arra, hogy megtanuljunk együtt készülni, várni és végül szórakozni, kacagni.

- Mikulás: versek, mesék a témában, meghívott télapó bácsi cukorkát hoz
- Karácsony: családi ünnep, mi az érzelmi ráhangolódást segítjük
- Farsang: az első igazi nagy ünnepünk – négy héten át ünnepelünk, minden héten választunk egy figurát-állatot, nevelők-segítők mindenkinek egyforma jelmezt készít, azt hordjuk egész héten és ebben a témában gyűjtünk ismereteket, az utolsó hét péntekén mindenki választ jelmezt a négy héten elkészítettek közül és apukájával-anyukájával abba öltözik, együtt mókázunk és elbúcsúztatjuk a telet
- anyák napja-apák napja-ahol a szülőket apró ajándékkal köszöntjük
- húsvét- tojás festés, locsolkodás
- mindenkinek gondolunk a születésnapjára, névnapjára
- nyílt nap, amikor az anyukák-apukák benézhetnek hozzánk egy-egy foglalkozásra

Szakmai programunkhoz csatolt, ellátást igénybevevő szülőkkel kötendő megállapodás- tervezetünk tartalmazza a személyiségi jogok védelmét, adatkezelési szabályzatunk jogszabálynak megfelelően rögzíti e körben ellátandó feladatainkat ( adatkezelési nyilvántartásba vételre jogszabályi előírások folytán nincs szükségünk ) . Családi bölcsődénk nem vesz igénybe állami normatívát, tekintettel arra, hogy korábbi jogi forma szerinti családi napközink sem vett igénybe állami normatívát. A kötelező dokumentáció keretében családi bölcsődénk a családi napközivel azonos, korábban használt nyomtatványait továbbra is használja.

Készült, Budapesten 2016. augusztus 18. napján

dr. Papp Gyöngyvér , szakmai vezető
Gallex Bt. fenntartó képv.-ben,